Ha svédekről van szó, mindenkinek az IKEA és az ABBA ugrik be, akik netán sokat olvastak gyerekkorukban, azok még esetleg félénken felvetik a Harisnyás Pippit, meg mintha valami gyerekversek is lennének…
De pár évvel ezelőtt egy író, igen rövid pályafutással olyan krimit adott a világnak, ami elhalványította a korábbi sztereotípiákat és egy új, borzalmas svéd társadalmat festett elénk.
A Millenium-sorozat köteteinek villámgyors sikere után nem volt kétséges, hogy ebből még film fog készülni. De hogy egyből kettő?!
Ádáz küzdelem zajlott a svéd és az amerikai filmstúdiók között, gyakorlatilag párhuzamosan kezdődtek a forgatások, s végül a skandinávok győztek: 2009-ben megjelent a Tetovált lány, és bankot robbantott.
Ritka eset, de hosszú ideig egy európai film uralta a mozikasszákat.
Annak ellenére, hogy a film igazán skandinávos volt: nyoma sem volt benne Hollywood pörgésének, digitális trükkjeinek, túlfeszített forgatókönyvnek és „frappáns” párbeszédeknek. Lassabb volt, életszerűbb, kicsit tán vontatottabb is, de mindenféleképpen szép.
Most lássuk, mihez kezdtek a sztorival az amerikaiak.
Kalle Blomkvist
Mivel egyazon alapanyagból dolgoztak, ezért a történetben nagyobb meglepetések nincsenek, mi több, egyes párbeszédek mintha szó szerint ugyanúgy hangzanának el.
Taktikai kávézás
Mikael ‘Kalle’ Blomkvist, ki becenevét épp a Harisnyás Pippi sorozat nyomozójáról kapta, sikeres újságíró, bár pályája jelenleg épp mellékvágányba vezette: egy, az ország egyik legnagyobb mamutcégéről leplet lerántó könyve miatt szívélyesen meginvitálták a börtönbe, mivel néhány bizonyítékot koholtnak találtak benne. Mi több, magánélete sem sokkal sikeresebb.
Így amikor egy idős milliomos, név szerint Martin Vanger felkéri élete legizgalmasabb nyomozására, és cserébe tekintélyes összeget, valamint a másik ügyhöz szükséges bizonyítékokat kínálja fel, Mikael nem teketóriázik sokat: meg sem áll a világ végéig, hogy ott élete legszerteágazóbb kutatásába kezdjen.
Bármilyen zseniális is, egyedül nem sokra jutna, hiszen a negyven éve elkövetett gyilkossági ügyben már minden bizonyítékot megtaláltak, ami csak megtalálható volt. Szerencsére a semmiből felbukkan Lisbeth Salander, a furcsa, ám bámulatosan tehetséges hacker, a fotografikus memóriával megáldott és pocsék ízléssel megvert lány, akit egész életében csak bántott a társadalom. Annak is kiemelten a férfi tagjai. Így hát nem minden személyes motiváció nélkül vág bele a nyomozásba, ahol nem csupán egy halott lány rejtélyére keresik a megoldást, de az évszázad egyik legborzasztóbb, kizárólag nőket trancsírozó sorozatgyilkosának is nyomaira bukkannak.
Az amerikai álom
Mutasd azt a bibit!
Az elvárásoknak megfelelően Stieg Larsson regényének feldolgozásának feldolgozása, avagy a Tetovált lány Hollywood-i megfelelője klasszisokkal pörgősebb lett, mint a svéd verzió. A skandinávok hosszú, lassú jelenetekben gondolkodtak, és nem spóroltak a filmidővel sem, így lépésről-lépésre jutottunk közel egy család tragédiájához, egyúttal egy nemzet elfuserált múltjához, avagy aki nácinak áll, az más gazságokra is képes. Volt időnk megszokni a gondolatot, volt időnk elborzadni rajta és volt időnk ráébredni, hogy sok-sok évvel egy világháború vége után még mindig nem beszélhetünk a múlt lezárásáról. Nekünk itt Európában ez a mai napig kézzelfogható, míg odaát már többszörösen is túlléptek rajta és csupán egzotikus filmalapanyagnak tartják a történteket.
Az amerikai Tetovált lány nem tartotta meg az eredeti címet sem (Män som hatar kvinnor – Férfiak, akik utálják a nőket) és nem is kíván társadalmi mélységekkel foglalkozni, legalábbis nem jobban, mint amennyit a történet megkíván.
Punkosítva
Daniel Craig és a máskor álomszép Rooney Mara főszereplésével egy pörgős akciófilmet kapunk, ami izgalmakban inkább közel áll a könyvhöz, és jóval kevesebb benne az üresjárat és a tájleírás, mint európai elődjében (bár ez utóbbi ahhoz épp elég, hogy kirázzon a hideg ennyi hó látványától). Kevesebb idő jut gondolkodni, kevesebb idő jut elborzadni, több akciót kapunk a pénzünkért.
Ez a verzió semmivel nem jobb és nem is rosszabb, mint amit a svédek csináltak a történetből. Egész egyszerűen más. Különösen azoknak ajánlott, akik Hollywood-on szocializálódva kissé unalmasnak találták az elsőt, de ha valakinek tetszett, az sem fogja bánni, hogy más szemszögből is láthatta a sztorit.
Hosszú idő után végre újra le merem írni: Irány a mozi!
(A Tetovált Lány (2011) – színes, szinkronizált amerikai thriller, rendezte: David Fincher, főszereplők: Daniel Craig, Rooney Mara, Christopher Plummer, Stellan Skarsgard, Elodie Yung)
